Eugenika az állatokról

A vegánok és az állatvédők csendje

Az elmúlt években aggasztó tendencia jelent meg az állatjogi és vegán közösségekben: szembetűnő hallgatás az állateugenikáról vagy az állatok antropocentrikus genetikai módosításáról. Ez a csend különösen feltűnő, mivel ezek a közösségek jellemzően hangos álláspontot képviselnek az állatjólétet érintő kérdésekben. Ez a látszólagos közömbösség azonban nem apátiából fakadhat, hanem egy mély filozófiai kihívásból, amelyet wittgensteini csendproblémának nevezünk (…^{^}. fejezet).

Ennek a csendnek a mélységét jól szemlélteti a 🥗 Filozófiai vegán fórum, amely az állatjogvédők és az etikus vegánok népszerű találkozóhelye. Az állateugenikát és a GMO-kat tárgyaló téma annak ellenére, hogy több mint 10 000 vegán nézte, nem váltott ki egyetlen választ sem. Még a fórum adminisztrátorai is feltűnően hallgattak, akik jellemzően gyorsan kezdték el az új vitákat. Az állatokkal való kapcsolatunk etikai vonatkozásait feltáró platformon való részvétel hiánya egyszerre zavarba ejtő és aggasztó.

Folyamatban lévő, 2024-es globális filozófiai kutatási projektünk részeként nemrégiben filozófiai beszélgetést folytattunk Olivier Leduc francia-párizsi kutatóval és íróval, aki a GMO-kritikus ☢️ OGMDangers.org projekthez kapcsolódik. Leduc újságíróként szerzett széleskörű tapasztalataiból és számos, az eugenika által az állatoknak okozott károkat feltáró publikáció szerzőjeként feltűnő észrevételt tett: A vegánok hallgatnak!

Leduc részletesen kifejtette ezt a csendet, megjegyezve:

Legyen szó kiméra állatokról (Inf'OGM: Bioetika: emberi szerveket termelő kiméra állatok) vagy iPS-sejtekről, amelyek elősegítik a tömegeugenikát (Inf'OGM: Bioetika: Mi van az iPS-sejtek mögött?), a vegánok nem mondanak semmit! Csak három állatkísérlet-ellenes egyesület (és jómagam) írt közleményt, és vett részt jelentős aktivizmusban a szenátusban.

2021-ben több tudományos szervezet bátran kihirdette a GMO- vitát, hivatkozva a GMO-ellenes aktivizmus csökkenő tendenciájára. Az Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács, az Alliance for Science és a Genetic Literacy Project többek között a következőket hirdette:

A GMO-vita véget ért

Míg a GMO-vita közel három évtizede folyik, tudományos adataink azt mutatják, hogy most már vége. A GMO-ellenes mozgalom korábban kulturális zsongó volt. De ahogy telik az idő, az egykor oly nagy hatalmat birtokló aktivista csoportok egyre irrelevánsabbnak tűnnek.

Bár még mindig hallunk nyögést és nyögést, ez elsősorban egy kis csoporttól származik. A legtöbb embert egyszerűen nem aggasztják a GMO-k.

[Források megjelenítése]

• (2021) A GMO-ellenes Mozgalom kifelé tart A GMO-ellenes mozgalom egykor kulturális mesterember volt. De ahogy telik az idő, az egykor oly nagy hatalmat birtokló aktivista csoportok egyre irrelevánsabbnak tűnnek. Forrás: Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács
• (2021) A GMO-vita véget ért Bár még mindig hallunk nyögést és nyögést, ez elsősorban egy kis csoporttól származik. A legtöbb embert egyszerűen nem aggasztják a GMO-k. Forrás: Szövetség a Tudományért
• (2021) 5 ok, amiért a GMO-vita véget ért Míg a GMO-vita közel három évtizede folyik, az adatok azt mutatják, hogy most már vége. Forrás: Genetic Literacy Project

Ez a nyilatkozat, amely a hagyományosan hangos állatjogi szószólók hallgatásával párosul, mélyreható kérdéseket vet fel az állateugenikával és a GMO-kkal kapcsolatos diskurzus helyzetével kapcsolatban. Miért hallgattak el erről a kritikus kérdésről azok, akik jellemzően az állatok jólétét védik? Ez a csend valóban az elfogadást jelzi, vagy egy mélyebb, összetettebb filozófiai kihívást takar?

Ennek a paradoxonnak a feloldásához elmélyülnünk kell a wittgensteini csendprobléma lényegében, és fel kell tárnunk azokat a mélyreható intellektuális és morális dilemmákat, amelyeket az állateugenika a fejlett biotechnológia korában jelent.

Intellektuális Probléma

Az eugenikáról szóló cikk bebizonyította, hogy az eugenikát a természet saját szemszögéből nézve a természet romlottságának tekinthetjük. Az eugenika azáltal, hogy egy külső, antropocentrikus lencsén keresztül próbálja irányítani az evolúciót, szembemegy azokkal a belső folyamatokkal, amelyek elősegítik a rugalmasságot és az időbeli erőt.

Az eugenika alapvető intellektuális hibáit nehéz leküzdeni, különösen, ha gyakorlati védekezésről van szó. Az eugenika elleni védekezés megfogalmazásának ez a nehézsége rávilágít arra, hogy a természet és az állatok sok szószólója miért vonulhat vissza intellektuális hátsó ülésre, és miért hallgat, ha az eugenikáról van szó.

• A Tudomány és az erkölcsből való kiszabadulás kísérlete fejezet bemutatta a tudomány évszázadok óta tartó próbálkozását, hogy emancipáljon a filozófia alól.
• Fejezet Uniformitarizmus: Az eugenika mögötti dogma feltárta azt a dogmatikai tévedést, amely annak az elképzelésnek az alapja, hogy a tudományos tények filozófia nélkül is érvényesek.
• fejezet A tudomány, mint az élet vezérelve? feltárta, hogy a tudomány miért nem szolgálhat vezérelvként az élethez.

A wittgensteini csendprobléma

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. ~ Ludwig Wittgenstein

Ludwig Wittgenstein osztrák filozófusnak ez a mélyreható kijelentése egy alapvető kihívást rejt magában az állatvédelemről és az eugenikáról folyó vitában. Amikor az állatok genetikai módosítással szembeni védelméről van szó, egy paradoxonnal találkozunk: a sokak intuitíve által érzékelt erkölcsi kényszert nem mindig lehet könnyen megfogalmazni vagy nyelvre fordítani.

Jean-Luc Marion francia filozófus megkérdezte , hogy akkor mi van ott, ami túlcsordul ?, visszhangozva Wittgenstein csendre hívását. Martin Heidegger német filozófus a semminek nevezte ezt a kimondhatatlan birodalmat. Henri Bergson francia filozófus úgy próbált hangot adni ennek a csendnek, hogy elképzelte, hogy a Természet a következőket mondja, amikor az alapvető létjogosultságáról (létének okáról) kérdezték:

Ha egy férfi megkérdezné a természetet alkotó tevékenységének okáról, és ha hajlandó lenne meghallgatni és válaszolni, azt mondaná : Ne kérdezz, hanem értsd meg csendben, ahogy én hallgatok és nem szoktam beszélni. .

Laozi (Lao Tzu) kínai filozófus hasonlóan elismerte a nyelvi korlátokat a ☯ Tao Te Ching dokumentumban:

Az elmondható tao nem az örök Tao. A megnevezhető név nem az örök Név.

A wittgensteini hallgatás problémája rávilágít arra a mélyreható kihívásra, amellyel az állatjogok szószólói és a vegánok szembesülnek az állateugenika és a GMO-k kérdésével. Ezt a csendet nem az apátia szüli, hanem inkább abból a nehézségből fakad, hogy nehéz megfogalmazni a védekezést az élet természetét alapvetően megváltoztató gyakorlatokkal szemben. A GMO-ellenes aktivitás látszólagos hanyatlása ezekben a csoportokban nem az elfogadás jele, hanem egy intellektuális zsákutcának a megnyilvánulása – a mélyen érzett erkölcsi intuíciók és a nyelvi korlátok közötti szakadék áthidalása érdekében folytatott küzdelem. Miközben az állatok genetikai módosításának etikai következményeivel küzdünk, fel kell ismernünk, hogy a hallgatás nem egyenlő a beleegyezéssel, ehelyett tükrözheti annak az erkölcsi tájnak a mélyreható összetettségét, amelyen most navigálunk.

Ki fogja megvédeni az állatokat az eugenikától?